Tauren
A World of Warcraft Wiki wikiből
A taurenek, vagy ősi nyelvükön, a taurahe-n a Shu'Halo-k hatalmas nomád teremtmények akik Mulgore füves síkságain élnek Közép-Kalimdorban. Hatalmas, erőteljes humanoidok , bölényszerű jegyekkel, szarvakkal és patákkal. Magasságuk 195 és 270 centiméter közötti, tömegük 200-350 kg. Hatalmas testüket finom, rövid szőrű bunda borítja, ami a feketétől a szürkén, a fehéren és a vörösen át a barna vagy sötét barna színben fordul elő, gyakori ezek keveredése is. Generációk óta tartó vándorlásuk után napjainkra állandó településeket hoztak létre Mulgoreban és a Barrensben.
[szerkesztés] Bemutatás
Kalimdor síkságai régóta adnak otthont ezeknek a hatalmas nomádoknak. A taurenek társadalma a sámánok, vadászok és harcosok társadalma, akik már az ősi időkben összetett kultúrát és életmódot alakítottak ki, a kőmegmunkálás, az acél és a hódítás módszerei nélkül. Persze tévedés azt hinni, hogy ha feldühítik őket nem képesek gyors és kemény brutalitással fellépni. Általánosságban viszont a taureneket egy szóval lehet jellemezni: higgadtak. Ők testesítik meg az erős, de csendes jellemet az egyszerű, visszahúzódó életükkel. Ez a befelé forduló magatartás és hatalmas termetük rádöbbenti a kívülállót, hogy miért tartja a többi értelmes faj a taureneket a legbölcsebb és legveszélyesebb teremtményeknek. A taurenek csak akkor beszélnek, ha valódi célja van annak, mivel jobban szeretik tettekkel megoldani a problémákat mint beszélni róluk. Ellenben ha egyszer elég mély barátságot kötött valakivel, a szavai sokkal nyitottabbak és lelkesebbek lesznek. Ezt a folyamatot lassítja természetük: nehezen értik meg a nem tauren gondolkodást, így nehezebben barátkoznak másokkal. Ha bármivel is meg lehet magyarázni a befelé fordulásukat, akkor az az utóbbi idők kétségei, veszélyei. A taurenek nem kedvelik a vérontást, mivel mély spirituális hitük nem enged teret a hadviselésnek és a konfliktusoknak. Ez utóbbiakat a törzs vezetői oldják fel, végső esetben egy rituális kihívásban, párbajban oldják meg a felek. Amióta a Horda tagjai lettek, ez a magának való faj egyre több és több új veszélybe és konfliktusba keveredett, ami értékessé tette a tauren harcosokat és gyógyítókat. Sokan közülük sok időt fordítanak a cselekedeteik mérlegelésére, mielőtt csatába mennek. Számukra egy újabb élet kioltása, legyen az emberé vagy szörnyetegé, mindig csakis igaz céllal történhet.
[szerkesztés] Történelem
A taureneknek hosszú és összetett szájhagyományuk van, amit generációról generációra adnak tovább. Mivel szinte semmi írásos emlékük nem maradt fenn történelmükről, történeteik hitelessége kétséges. Mivel néhány eseményt csupán az ő történeteikből ismerünk, igazságtartalmukat nincs jogunk megkérdőjelezni. A tauren faj legalább olyan öreg, ha nem öregebb, mint az árnyelf és akárcsak az elfek, nagyon közel állnak a természethez és az elemi szellemekhez. Így társadalmuk a sámánizmusra alapul. Életüket a természetnek szentelik és ügyelnek a törékeny egyensúlyra a vadon és a nyugtalan elemi szellemek között. Emellett druida jegyek is felismerhetők kultúrájukban, amelyet egykor Cenarius tanított nekik, és amit ezer évre elfeledtek. Manapság újra felbukkantak a druidák a tauren társadalomban, tovább erősítve a természethez kötő szálaikat. Az a tény, hogy bizonyos, Cenariussal kapcsolatos emlékek jóval régebbiek, mint amióta az éjelfek ismerik a félistent (sőt mi több, a "Az Ősök Háborúja" trilógiában az éjelfek mesének tekintették az erdő istenének létét, amíg nem szövetkeztek vele) és amelyeket meglehetősen pontosnak ítélnek, arra utal, hogy a taurenek civilizált lényekként éltek az éjelfek felemelkedése vagy akár létezése előtt is. Ezek az emlékek leírják Cenarius születését, és ezt a történetet megerősíti az éjelf mítosz is.
